NKFIH PD 132131 (2019-2022)
Fás szárú növények ökoszisztéma-mérnök hatásának újszerű aspektusai
Projektvezető: Tölgyesi Csaba
A kutatásban a fás-gyepes élőhelymozaikok ökológiai és természetvédelmi vonatkozásainak két nagyobb témakörével foglalkozunk: (i) Legeléskizárásos módszerrel vizsgáljuk a fás legelők fás szárú növényeinek hatását a lágyszárú szint biomassza-produkciójára, illetve faj- és funkcionális összetételére, továbbá a talaj különféle tulajdonságaira, különös tekintettel a szénmegkötésre, vízháztartásra és a magbankra. (ii) Erdős sztyepp termőhelyeken vizsgáljuk a természetes vegetációtípusok és faültetvények regionális vízháztartásra gyakorolt hatásait.
A kutatásban a fás szárú növények (fák, cserjék) környezetre és a lágyszárú szint növényzetére gyakorolt ökoszisztéma-mérnök hatásának jobb megismerését tűztük ki célul. A kutatásban két, korábban kevésbé vizsgált témakört járunk körül. Az első a fás szárú növények mélyebb talajrétegekre gyakorolt hatásaira fókuszál, különös tekintettel a talajnedvességre. Kutatásunk révén jobban megérthetjük az erdei és fátlan életközösségek talajának vízháztartásában jelentkező különbségeket, és ezáltal például szélesebb kontextusban tudjuk értelmezni a fás és gyepes közösségek mozaikjából felépülő tájak ökológiai mechanizmusait, valamint javaslatokat tudunk megfogalmazni a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, fenntartható erdőgazdálkodás számára. A második témakör arra az esetre fókuszál, ahol a fás szárúak hatása és a nagytestű növényevők hatása (legelés, trágyázás, taposás stb.) interakcióba lép egymással. Mindezt a fás legelők (az egyik legősibb európai gazdálkodási forma) példáján vezetjük végig. A fás legelők állapota Európa-szerte romlik a hiányos jogi szabályozások és támogatási sémák miatt, noha kiemelkedően magas természetvédelmi és gazdasági jelentőségük van. Kutatásunkkal az elemi ökológiai kölcsönhatások megértésén túl a fás legelők hatékonyabb, bizonyítékokon alapuló védelméhez és fenntartható kezeléséhez is hozzá kívánunk járulni.