NKFIH KH 130320 (2018.12.01.-2020.12.31.)
Funkcionális növényi jellegek szerepe a gyepdinamikában és a restaurációban
Projektvezető: Tóth Edina
A pályázat fő célja volt, hogy a közép- és kelet-európai gyepek ökológiai folyamatait és az azokhoz kapcsolódó közösségszerveződési és társulási szabályokat funkcionális alapon vizsgálja. A végzett vizsgálatok a növényi jellegek vizsgálatán keresztül a növényi terjedés, magbank- képzés illetve a közösségek rezisztenciájával és rezilienciával összefüggő folyamatait kívánta elemezni. További fontos cél volt egy nyílt hozzáférésű növényi jelleg adatbázis létrehozása, mely hazai méréses adatokat tartalmaz a hazai flóra fajainak minél teljesebb körére vonatkozóan.
A gyepterületek jelentősége kiemelten magas a mezőgazdaság által erősen befolyásolt tájban, mivel számos olyan gazdasági szempontból fontos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, mint a biológiai védekezés, az erózióvédelem vagy a csapadékvíz-visszatartás, de fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági területekről távozó többlettápanyag megkötésében is. A gyepi biodiverzitás térbeli és időbeli mintázatát alakító tényezők, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai egyaránt az ökológia központi kérdései közé tartoznak. A spontán terjedés és a talajmagbank-képzés folyamatai és hatásai, valamint a közösségek rezisztenciával és rezilienciával összefüggő folyamatai egyre nagyobb figyelmet kapnak a gyepek biodiverzitásának fenntartása és helyreállítása során. A közép- és kelet-európai gyepterületek jelentős hányada a művelés intenzitásának megváltozásával összhangban jelentős mértékben degradálódott. Az ezzel összefüggésben álló ökológiai folyamatok megértéséhez kulcsfontosságú a közösségszerveződés és a társulási szabályok funkcionális alapú vizsgálata és megértése. A közösségek funkcionális jellemzőinek sokféleségén alapuló vizsgálatok közvetlenebb módon világítanak rá a közösségeket alakító ökológiai folyamatokra, mint a tisztán fajösszetételen alapuló elemzések. A pályázatban tervezett kutatások a növényi jellegek vizsgálatán keresztül a növényi terjedés és magbank-képzés, illetve a közösségek egyes rezisztenciával és rezilienciával összefüggő folyamatainak ökológiai értelmezését tűzték ki célul.