NKFIH FK 132142 (2019-2023)

Szélsőséges klíma-események bentikus algaközösségekre gyakorolt hatása

Projektvezető: B-Béres Viktória


A globális klímaváltozásnak köszönhetően az utóbbi évtizedben egy tipológiai eltolódás figyelhető meg a hazai kisvízfolyások esetében: eddig állandó vízellátottságú kisvizek periodikus vizekké alakulnak, melyek élőlényközösségeit nemcsak a kiszáradás, hanem a villámárvizek is egyre gyakrabban fenyegetik. A bentikus kovaalgák érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők változására, ugyanakkor a közösségeik szárazságtűréséről-, indikációjáról jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre. Ezért projektünk célja annak vizsgálata, hogyan hatnak a szélsőséges időjárási események periodikus és állandó vízellátottságú kisvízfolyásaink bentikus algaközösségeinek taxonómiai és funkcionális összetételére, diverzitására, diszperziójára, valamint szukcessziójára.

A Kárpát-medencében az elmúlt időszakban megemelkedett az aszályos napok száma. Ez nemcsak gazdasági szempontból jelent nagy fenyegetést, hanem a természetes élőlényközösségek számára is megterhelő. Bár kiszáradó vizek minden régióban megtalálhatóak, eddig alapvetően az arid és mediterrán területekre voltak jellemzőek. Azonban az aszályos periódus időtartamának növekedésével a kontinentális régióban is emelkedni fog a kiszáradó kisvízfolyások száma, ill. a száraz medrű állapot időtartalma. Mivel a régióban a bentikus algák a táplálékhálózat alapját képezik, így vizsgálatuk nem megkerülhető. Ugyanakkor a közösségeik szárazságtűréséről, indikációjáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre, és jellemzően azok sem a kontinentális régióból származnak. Így a projektben olyan új szempontokat vettünk figyelembe, melyek lehetővé teszik az aszályos időszak alatt a bentikus algaközösségekben, valamint a teljes ökoszisztémában zajló folyamatok, ill. a köztük lévő összefüggések új perspektívából történő értékelését. Ezek a szempontok a következők: (i) a Kárpát-medencében található kiszáradó és nem-kiszáradó kisvízfolyások egyidejű, azonos szempontok szerinti vizsgálata; (ii) alföldi és dombvidéki kisvízfolyások vizsgálata; (iii) kiszáradó vizek esetében vizes és száraz periódusok vizsgálata; (iv) a különböző vízjárású, ill. tipológiailag is különböző (dombvidék/síkvidék) kisvízfolyások bentikus kovaalga alapú minőségének összevetése. Mivel a víz minősége és mennyisége az egyik első szelektáló erő, mely a fitobenton közösségre hat, így alapjaiban határozza meg a bevonat taxonómiai és funkcionális összetételét. Ezáltal pedig az egész bentikus, illetve az egész vízi társulás állapotára kihat. A fentiekből következik, hogy eredményeinkkel lényeges alapkutatási kérdésekre adhatunk válaszokat. Ezek mellett a projekt nem elhanyagolható hozadéka lesz, hogy eredményeink természetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős stratégiai döntések alapját képezhetik.